Bóka János: Mindig lesznek olyanok, akik brüsszeli zsoldba állnak

Az európai uniós ügyekért felelős miniszter szerint az elveszett szuverenitás, az eltűnt nemzetek és az elhagyatott értékek nem térnek vissza.

Összefoglalónk Ben Shapiro beszédéből. Így zárult a CPAC Hungary első napja.
A CPAC Hungary első napjának zárásaként a Ben Shapiro Show keretei közt névadó politikai kommentátor szólalt fel a pódiumon. Ben Shapiro budapesti beszéde szenvedélyes védőbeszédként szolgált a nyugati civilizáció mellett, amelyet a jelenkorban számos belső és külső fenyegetés veszélyeztet. Kiemelte, hogy különösen hálás, amiért Budapesten szólalhat fel, mivel úgy véli, Magyarország az egyik utolsó bástyája azon értékeknek, amelyekre a nyugat épült. Shapiro szerint a nyugati civilizáció lényege az egyéni szabadság, a szólásszabadság, a morális felelősség, a család fontossága és a jogegyenlőség, és ezek az értékek nem spontán módon jöttek létre, hanem
évezredes zsidó-keresztény hagyományokból és bibliai bölcsességekből nőttek ki.
A civilizáció hanyatlásának jelei szerinte egyre nyilvánvalóbbak: anarchikus tüntetések, az intellektuális elit értékrombolása, hagyományos erkölcsök elutasítása, valamint a vallás és irodalom erkölcsi tartalmának leértékelése mind azt mutatják, hogy a nyugat eltávolodott saját gyökereitől. Hangsúlyozta, hogy a modern baloldal és az iszlamista mozgalmak közösen, bár külön motivációból, de ugyanazon cél érdekében lépnek fel: a zsidó-keresztény alapokon nyugvó nyugat lerombolásáért. A baloldal vezérfonala egyfajta történelmi bűntudat, amely önbüntetést, kulturális önfeladást és identitásmegtagadást hirdet, például amikor a nyugati vezetők nyilvánosan kérnek bocsánatot a gyarmati múltért, miközben kulturális és politikai önrendelkezésüket aláássák.
Shapiro erőteljesen bírálta azt a nézetet, miszerint a nyugat bűneinek vezeklése érdekében le kell mondania határairól, nemzeti büszkeségéről és történelmi örökségéről.
Szerinte ez az önutálat egyfajta civilizációs öngyilkosság, amelyet az oktatási intézmények is támogatnak azzal, hogy a nyugatot kizárólag elnyomó, gyarmatosító, sőt náci és kommunista előzményként mutatják be. Ehelyett azt hangsúlyozta, hogy a 20. század totalitárius ideológiái a nyugati civilizáció tagadásaként, nem pedig annak természetes következményeként jelentek meg. A nyugati világ bűneinek elismerése szerinte fontos, de nem szabad, hogy ezek az igazságok felülírják azt a még fontosabb tényt, hogy egyedül a nyugati civilizáció volt képes csökkenteni a globális szegénységet, a rabszolgaságot és a háborúk gyakoriságát, míg más kultúrák – például az iszlám világ – nem tettek hasonló erkölcsi fejlődést. Az emberi gonoszság univerzális jelenség, de a nyugati válasz rá – törvény, erkölcs, szabadság – különleges és értékes.
Külön kiemelte Magyarország példáját, amely szerinte kivétel az európai országok között. Nem engedett be iszlamista elemeket, nem rombolta le a vallásos és családi alapértékeit, és lehetővé teszi, hogy egy ortodox zsidó férfi félelem nélkül sétáljon az utcán kipában. Magyarország szerinte megvédi gyermekeit attól az ideológiai nyomástól, amely más országokban a baloldali értelmiségi körök részéről éri őket, és megőrzi a nyugati civilizációhoz való hűségét, miközben más országok ezt feladják.
Elismerte, hogy sem a nyugat, sem Magyarország nem hibátlan, de úgy látja, hogy a magyarok legalább próbálnak küzdeni azért, amit mások már elhagytak: a kultúrájukért, történelmükért és szabadságukért.
Beszédének végén azzal zárt, hogy a nyugati civilizációért folytatott harc nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem egyben remény is: ha kiállunk értékeink mellett, még megnyerhetjük a csatát azokkal szemben, akik kívülről és belülről egyaránt rombolni akarják civilizációnkat.
Nyitókép: Alapjogokért Központ